ALAPVETŐ SZERZŐI JOGI ISMERETEK
zenészek számára
Kevés olyan kellemes dolog létezik, mint a zenélés, zeneszerzés, az alkotás. Amikor a semmiből létrejön egy új dal, egy új album, amit aztán a rajongók együtt énekelnek a zenekarral. Aztán itt van még a lemezkészítés, a stúdiózás izgalma is. Amatőr zenekarok esetében a zenekar saját magát menedzseli, míg a „profik”-nál sokszor megjelennek a zenekar körül külső segéderők, úgymint manager meg producer… Legyél akár kezdő vagy lemezzel rendelkező professzionális muzsikus, nem árt ismerned a tevékenységedet szabályozó jogi előírásokat. Ezek egy része téged védelmez, más részük pedig kijelöli azokat a határokat amelyek közt mozoghatsz, tiszteletben tartva zenész kollégáid alkotásait. Természetesen ez csak néhány példa, a sok közül. A következőkben megismerkedhetsz azokkal a jogszabályi előírásokkal, amik ismerete segít téged a zenei karriered építésében. Ne felejtsük el, hogy a tudatlanságnak igen súlyos anyagi vonzatai is lehetnek, arról nem is beszélve, hogy például egy előnytelen kiadói szerződéssel a zenei kibontakozás is veszélybe kerülhet. Nem kell megijedned, hiszen a most következő írást igyekszem érthetően, bárki által feldolgozhatóan megfogalmazni. Természeten teljesen nem mellőzhetőek a jogi fogalmak használta, de ezeket érthetően fogom tálalni. Kérdés esetén pedig nyugodtan keress meg! (e-mail címem: jemark@gmail.com)
Mielőtt rátérnénk a konkrét és egyben izgalmas kérdések tárgyalására, néhány sor alapozást kell végeznünk!(Aki türelmetlen az ugorjon egy
bekezdést…) A szerzői jog a *szellemi alkotás*ok jogának egy részterülete, itt található a *szerzői jog *mellett az *iparjogvédelem*, mint másik nagy terület. A szellemi alkotások joga (azaz: szerzői jog +
iparjogvédelem) pedig a polgári jog egy sajátosan elkülönült része. A szerzői jogot rengeteg különböző nemzetközi szerződés és megállapodás szabályozza, több nemzetközi szervezetbe tömörülnek az országok, így biztosítva egy többé-kevésbé egységes rendszer létrejöttét.
Természetesen az EU-nak is rengeteg szabálya van erre a területre. Ami Magyarországot illeti, a legfontosabb jogszabály az 1999.évi LXXVI.(76) törvény a szerzői jogról (továbbiakban:Szjt) valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.). Természetesen több hazai jogszabály is érinti ezt a területet, de számunkra most ezek a legérdekesebbek...
*A névhasználat*
Amikor a suliban bandát csináltok a haverokkal, mi is az első lépés?
Najó, persze csak az után, hogy kiosztottátok egymást közt a hangszeres posztokat… Hát persze, hogy a zenekar nevének kitalálása! Itt pedig rögtön rengeteg jogi kérdés és probléma lehetősége felmerül.
Ilyen például, ha olyan nevet választotok, akár a tudomásotokon kívül is, ami már foglalt, vagy ha később a zenekarból kiváló tag magának követeli a zenekarnevet. Először tehát érdemes ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. Ezen kérdést nem az Szjt. hanem a Ptk. szabályozza (77.§). Ezek szerint művészi tevékenységet mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül *felvett név*vel is lehet folytatni. Egy 1980 – as Legfelsőbb Bírósági ítélet pedig kimondta, hogy több művész közös név alatt is működhet, amire a Ptk. névviseléssel kapcsolatos szabályai irányadóak. Azaz a zenészek és a zenekarok is működhetnek felvett névvel. Egyik esetben sem kell „levédetni” a nevet, vagy bármiféle engedélyt kérni. A névadással automatikusan keletkezik a védelem is, a név azé, aki használja és nem azé, aki kitalálta. A névviselési jog sérül különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató – ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével – az érintett személy kérelmére saját nevét is csak toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ez egyébként a saját, tehát nem felvett névre is vonatkozik. Ennek legismertebb példája Hegedűs Géza író és Hegedűs D. Géza színész esete. Természetesen ez csak arra az esetre vonatkozik, ha az illető művészi tevékenységbe kezd. Jól is néznénk ki, ha mondjuk csak egy Szabó István lehetne az országban… A *zenekarnevek* szinte mindig felvett nevek, itt arra kell figyelnetek, hogy ugyanilyen vagy hasonló nevű zenekar ne létezzen…Az is számít, ha már nem létezik az együttes, azaz feloszlottak. Névütközés esetén, a nevet régebben használó zenekar kérésére elhagyással vagy toldással meg kell változtatni a nevet. (Erre példa az olasz Rhapsody zenekaré, amelynek Rhapsody of Fire – re kellett megváltoztatnia nevét a közelmúltban) Érdemes tehát jól körbenézni már a név kitalálásakor, hogy nincs-e véletlenül egy hasonló/ugyanolyan nevű zenekar. Tegyük fel tehát, hogy a névválasztás sikeres volt, azonban Ti kerültök olyan helyzetben, hogy megjelenik egy újabb banda, akik a Ti régóta használt neveteket használják. Ilyenkor egy esetleges per során bizonyítani kell, hogy Ti régebb óta használjátok a nevet. Erre több módszer létezik. Lehet pl.
koncert plakát, újságcikk vagy akár tanúvallomás is, amivel bizonyítani lehet. A legbiztosabb módszer azonban az EJI – nél Előadóművészi Jogvédő
Iroda) történő nyilvántartásba vétel. Ez egy abszolút önkéntes dolog, de a későbbi viták vagy per során bizonyító erejű. (Hasonló nyilvántartást vezet az ARTISJUS is, csak ők a szerzői álnevek és művésznevek
tekintetében.)
A következő érdekes dolog, hogy mi történik akkor, ha a zenekar kettéválik vagy valaki kilép a zenekarból? Ki használhatja tovább a nevet? Ezt a kérdést a Ptk. nem szabályozza, viszont létezik egy Legfelsőbb Bírósági döntés, ami iránymutatóul szolgál. Ez pedig az 1979 – es Bartók - vonósnégyes ügy (BH 1979/411.). Ennek kapcsán az LB kimondta, hogy tagkiválás esetén a kivált tag vagy tagok csak akkor tiltakozhatnak az együttes további névviselése kapcsán, ha a változás művészi karakter vagy színvonalváltozással járna. A kivált tag sem használhatja ilyen esetben tovább a nevet a korábbi tagok hozzájárulása nélkül. Ha a bíróság nem tudja eldönteni a fenti kérdést, akkor mindkét formációnak új nevet kell választani, a régi név pedig nem használható tovább senki által.
*Alapvető szerzői jogi fogalmak*
A következő kérdés az alkotáshoz kapcsolódik. Itt meg kell majd ismerkedni néhány szerzői jogi fogalommal, úgymint szerző, előadó-művész, közös mű, összekapcsolt mű… Sajnos e nélkül nem lehet értelmesen beszélni a kérdésről (hiszen a törvény ezeket a kifejezéseket használja, ezzel a tartalommal), arról nem is beszélve, hogy bármely jogi kérdésben is ezen tartalommal kell használni a fogalmakat… Egy adott dalnak legtöbbször van zenéje és van szövege, amit lehet, hogy egy ember ír de az is lehet, hogy különbözőek, ugyanígy a zene is lehet, hogy több ember munkája.
Kezdjük a *szerzői alkotás* fogalmával. A szerzői jogi védelem alatt áll, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű alkotás. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az alkotás tehát a gondolatot másoktól elhatárolható, egyéni módon kifejező mű. Azaz a szerzői jog nem a gondolat kifejezésével közölt tartalomra irányul (azaz pl a Három testőr történetét feldolgozó összes film önálló alkotás, noha a tartalom ugyanaz). A szerzői alkotásnál az egyéni, eredeti jelleg, a kreativitás, egyéni személyiségjegyek megléte a döntő szempont. Nem számít az sem, hogy milyen színvonalon áll az alkotás, nem számít a társadalmilag elfogadott érték megléte sem. Magyarul a védelem nem függ a kritikusoktól. Két dolgot kell itt megemlíteni még: nem maga a mű a jogvédelem tárgya, hanem a jogosultat megillető jogok (személyi és vagyoni), illetve a védelem a mű keletkezésének pillanatában létrejön, mindenféle bejelentés, regisztráció, nyilvántartás nélkül. A
*szerző* csak természetes személy lehet, azonos a szerzői mű alkotójával. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta.
Fontos, hogy a szerző nem lehet jogi személy, sem pedig számítógép vagy gép. Gépi zene esetén sem a gép a szerző, hanem az azt kezelő személy.
Egy zenekarban tehát általában több kreatív ember működik, így egy adott dal több ember által születik meg. Ezért meg kell ismerkednünk a közös mű és az összekapcsolt mű fogalmával.
Több szerző *közös mű*vére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén- egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet. Tipikusan ilyen egy dalnak a zenéje, amikor például a 2 gitáros megírja a riffeket és a szólókat, egymást kiegészítve, erősítve. Ilyenkor közreműködésük aránya nem állapítható meg. Az ilyen esetekben beszélünk szerzőtársakról. A szerzőtársak jogai és kötelességei a mű egészére nézve azonosak, együtt keletkeznek és együtt szűnnek meg. Ezek mértéke azonban eltérő is lehet.
A mértéket a szerzőtárs közreműködése határozza meg. Ezért célszerű előre megegyezni a szerzői jogból szerzőtársakat megillető arányokról.
Ennek elmulasztása vagy kétség esetén az arány egyenlő.
*Összekapcsolt mű*vek esetén a létrejött mű részenként önállóan is felhasználható, egymástól szétválasztható. Ilyen tipikusan a zene és a szöveg. Ekkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához viszont az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Végül néhány szó az *előadóművész* és a *hangfelvétel előállító*ról. Az ő teljesítményeik a szomszédos jogok kategóriájába tartozik és szintén védelem illeti őket. Kik is ők „magyarul”? Az előadóművész, aki a zenét előadja, azaz legtöbbször maga a zenekar (szerző is és előadóművész is).
A hangfelvétel-előállító pedig maga a lemezkiadó.
*A szerző jogai*
Idáig folyamatosan emlegettem a szerzői jogokat illetve a szerző jogait…De mik is ezek valójában? Milyen jogokról van szó? Hát akkor lássuk őket!
A szerzői jogokat 2 nagy csoportra lehet osztani, úgymint személyhez fűződő és vagyoni jogok, melyek szerves összefüggésben állnak egymással.
Kezdjük a *személyhez fűződő jogok* tárgyalásával. Ezek a szerzőt a mű létrehozatalától haláláig további a védelmi idő (70 év) lejártáig, sőt az oltalmi idő lejárta után is megilletik. A védelmi idő tehát: a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 évig részesülnek védelemben. Közös mű és összekapcsolt mű esetén az utolsó elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani a védelmi időt.
A személyhez fűződő jogokat csak az a magatartás sérti, amelyhez a szerző nem járult hozzá. (Hozzájárulhat pl a mű megváltoztatásához.) A személyhez fűződő jogok a következők: a mű egysége, a szerzői minőség elismerése, a szerző nevének feltüntetése, nyilvánosságra hozatali jog, a mű visszavonásának joga. A mű egysége a mű sérthetetlenségét jelenti, azaz véd a megcsonkítástól, megváltoztatástól, megcsorbításról, amik a szerző becsületére vagy jó hírnevére sérelmesek lennének. A szerzői minőség elismerése azt jelenti, hogy a szerző követelheti, hogy e minőségét (azaz, hogy ő a szerző) senki ne vonja kétségbe. A szerző nevének feltüntetése: a szerzőnek joga ahhoz, hogy művén szerzőként feltüntessék (feldolgozás-számok cd – n történő kiadásánál erre figyelni kell!). Ez fennáll mindenfajta átdolgozás és feldolgozás esetén is.
Természetesen a szerző felvett névvel vagy akár név nélkül is nyilvánosságra hozhatja művét. A szomszédos jogi jogosultakat is megilleti a névfeltüntetéshez való jog. A nyilvánosságra hozatal joga az első nyilvánosságra hozatalt jelenti és erről a jogról nem lehet lemondani. Ezt azt jelenti, hogy a szerző maga határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A mű nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyt csak alapos okból és írásban lehet visszavonni. Erre negatív példa, amikor egy zenekar készülő albuma kiszivárog a stúdióból, adott esetben még a keverés és egyéb munkálatok előtt.
*A vagyoni jogok *(avagy: a pénz beszél….)
Itt azt érdemes először említeni, hogy szerzői vagyoni jogok, mint egész nem ruházhatók át, nem lehet lemondani róluk. Természetesen az egyes műveken fennálló egyes jogok igen. Ez történik a kiadóval kötött szerződés esetében is. Ilyenkor a szerzőt díjazás illeti meg, eltérő megállapodás hiányában a kapcsolódó bevétellel arányban. Veszteségesség esetén is jár szerzői díj, azaz ezt a kockázatot a kiadónak viselnie kell. Nézzük a felhasználási jogokat! A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Mit jelent, hogy anyagi és nem anyagi? Az *anyagi felhasználás* egy érzékelhető, kézbe vehető dolgot jelent, tipikusan cd vagy dvd… A *nem
anyagi* formában történő felhasználáshoz nem szükséges dologi műpéldány, ilyen a rádió vagy tv sugárzás vagy maga az élő fellépés, koncert. A felhasználási módoknak 7 tipikus esetét sorolja fel a törvény. Ezek:
*többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezettel történő továbbközvetítése, az átdolgozás és a kiállítás*.
Ez a lista csak példálódzó felsorolás. A számunkra legfontosabbakat fogjuk csak megnézni. Első a *többszörözés*, ami a mű érzékelhetővé tételét jelenti. Azaz például a mű cd-re írását. Természetesen vonatkozik ez minden másra: borítókra, dvd-kre stb. A *terjesztés joga* a már előállított cd stb. hasznosításának alapesete. Azaz a terjesztés (eladás), kölcsönzés és hasonlók. A *nyilvános előadás* tipikusan a koncert, zene esetében. Nyilvánosságon a szűk családi, ismerősi körön kívüli személyek gyülekezetét kell érteni. A *nyilvánossághoz
közvetítés* joga a helyszínen nem lévők számára történő hozzáférhetővé tételt jelenti. Itt szükséges egy vevőkészülék (pl.: rádió) a műélvezethez (ebben különbözik a nyilvános előadástól…). Fontos megemlíteni a *szabad felhasználás* kérdését is, hiszen ebben az esetben nem szükséges a szerző engedélye sőt a szerzőt díjazás sem illeti meg.
Minden esetben csak a már nyilvánosságra hozott mű esetében beszélhetünk szabad felhasználásról. Célja lehet a szabad felhasználásnak például:
iskolai cél, tömegtájékoztatás, tudományos és ismeretterjesztési cél.
Legfontosabb a gyakorlat szempontjából azonban a magáncél (magáncélú másolás). A szabad felhasználás nem szolgálhat még közvetve sem jövedelemszerzést. A következő felhasználási módokat említi a törvény:
idézés, átvétel több formában, másolatkészítés különböző célokra, kiállítás, ideiglenes többszörözés, művek közlése médiumokban. Ezeknél tehát a szerző nem kap díjazást és az engedélyére sincs szükség.
*Felhasználási szerződés* (azaz: „a nagy lehetőség”…)
Ha végre megszülettek a számok és igazán tehetséges a banda, előbb – utóbb felfigyel rátok egy menedzser vagy valamelyik kiadó embere. Az is előfordulhat, hogy nektek kell elküldeni a demótokat a kiadókhoz… Merthogy hiába a jó zene, ha nem jut el a közönséghez. Nos, pont erre vannak a lemezkiadók (hanglemez előállítók). Igaz, ma már egyre több alternatíva létezik a terjesztésre, például az internet vagy a szerzői kiadás, de a kiadók szerepe ma még igen erőteljes. Ezért érdemes megismerkedni azzal a szerződéssel, amit a zenekar/zenész köt a kiadóval, és amit a szerzői jog felhasználási szerződésnek hív. Ezek lényege, hogy a szerző engedélyt ad a kiadónak, hogy az többszörözze, nyilvánossághoz közvetítse művét, amiért a szerző cserébe díjat kap.
Mivel szerződésről van szó ezért a Ptk. vonatkozó részei is irányadóak.
Ezek szerint például a szerződésben a felek (vagy valamelyik fél) által lényeges kérdésekben meg kell állapodni. Ha formanyomtatványon
(„sablon”) történik a szerződéskötés, azaz nincs lehetőség az egyéni szempontok szerinti megállapodás megkötésére akkor a Ptk. általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezek a szerződések *kizárólag írásban* köthetőek meg. A szerződésnek a következő kérdésekről kell rendelkeznie: a mű pontos megjelölése, a felhasználás módja, időtartama, területe, valamint a szerzőnek ezért járó díj. Felhasználás szempontjából beszélni lehet *kizárólagos* és *nem kizárólagos* felhasználásról. Kizárólagos esetében csak az adott kiadó használhatja fel az adott művet, maga a szerző sem hasznosíthatja azokban a módokban amelyekről a szerződés rendelkezik. Nem kizárólagos esetén a szerző másnak is adhat engedélyt a felhasználásra.
Kizárólagosság csak akkor keletkezik, ha a felek kifejezetten kikötötték a szerződésben, azaz ha nem rendelkezik róla a szerződés, akkor nincs kizárólagosság. Fontos még az *időtartam* meghatározás is. Ez lehet határozott vagy határozatlan. Utóbbi esetében a szerző halálától számított 70 évig (azaz az oltalmi idő végéig) biztosít felhasználási jogot.
Azokban a kérdésekben, amelyekről a felek nem rendelkeztek az Szjt.
szabályai lesznek irányadóak. A szerzőknek kedvező rendelkezés szerint ha a felhasználási szerződés tartalma értelmezésre szorul, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Életműszerződés, azaz amikor a szerző összes jövőbeli, meghatározatlan számú művére ad felhasználási engedélyt semmis (azaz ilyet nem lehet kötni). Sokszor előfordul a zeneiparban, hogy jövőben alkotandó művekre kötnek szerződést. Ilyet lehet kötni, azonban meg kell határozni a megalkotandó művek számát, fajtáját és jellegét. Ismeretlen felhasználási módra nem adható érvényesen felhasználási engedély. Ha nincs meghatározva, hogy mely felhasználási módokra vonatkozik az engedély, akkor az csak a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlen felhasználási módokra és mértékre vonatkozik. Mi történik akkor, ha egy mű nem várt sikert arat? Ilyenkor értelemszerűen a honoráriumnak is növekednie kell.
Ha tehát nem a bevétel-arányos díjazásban ,hanem fix összegben állapodott meg a kiadó és a szerző, akkor jogosan követelheti, hogy a megnövekedett bevétellel arányosan kapjon ő is honoráriumot. Ha a kiadó ettől elzárkózik, bírósági úton lehet kikényszeríteni a szerződés módosítását. Természetesen számos érdekes kérdés van még a felhasználási szerződésekkel kapcsolatban, ilyen például a szerződés megszűnése és felmondása, azonban ezekkel a terjedelmi korlátok miatt most nem tudunk foglalkozni.
*Közös jogkezelés* (avagy: mire jó az Artisjus?)
Ennek kapcsán következzen egy kis történet. 1847 – ben Ernest Bourget francia dalszerző a Champs-Élysées egyik mulatójában arra lett figyelmes, hogy egyik saját szerzeményét játssza a zenekar. A kocsmáros ezért felárat számolt fel, ez pedig Bourget úrnak nem tetszett, hiszen a kocsmáros rajta keresztül gazdagodott. Bourget ezért cserébe nem akart fizetni italáért, de a kocsmáros ebbe nem ment bele…Végül per lett a dologból és a bíróság Bourgetnek adott igazatt. A jogalap tehát adott volt, mivel azonban nem lehet ott a dalszerző az összes helyen, ahol játszák dalait, ezért Bourget létrehozta a világ első szerzői jogvédő egyesületét, a SACEM – et, 1851 – ben. A közös jogkezelés lényege tehát az, hogy a szerzői jog jogosultjai (szerzők, kiadók stb.) azokat a jogaikat amiket egyedül nem tudnak gyakorolni ill. érvényesíteni, az általuk létrehozott közös jogkezelő szerveken keresztül érvényesítik, gyakorolják. Azaz egy zenekar nem ellenőrizhet minden rádiót, tv-t, szórakozóhelyet, hogy mikor, hányszor adják a dalaikat… Ma már törvény írja elő a közös jogkezelést bizonyos esetekben, így a jogosultak számára ez bizonyos jogkorlátozásnak minősül. Ezért egyes jogok, pl. a felhasználók közti válogatás a szerzők részéről nem lehetséges, hiszen a jogkezelő szerv jogosult a felhasználást engedélyezni. Ezen felhasználások után csak díjigényre jogosultak. Ilyen például az üres kazetta díjigény vagy a bérbeadások, illetve közvetítések, sugárzások Azaz egy rádió-adó esetén a rádió nem minden előadótól és zenekartól kér engedélyt a zenék sugárzására, hanem a közös jogkezelő szervtől. További sajátosság, hogy országosan csak egy – egy közös jogkezelő szerv létezhet. Ezek egy – egy műtípus vagy szomszédos jogi teljesítményfajta teljes repertoárjának felhasználási jogát gyakorolják kizárólagos joggal. A zene szempontjából a közös jogkezelő szervezet az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, amely a zeneszerzők, szövegírók és irodalmi alkotások szerzői hoztak létre és az EJI, azaz az előadóművészi teljesítmények közös jogkezelő szervezete. Ezek a szervek adnak tehát engedélyt bizonyos felhasználásoknál, amiért díjat kell fizetni a felhasználóknak. Ez a díj pedig felosztásra kerül a jogosultak között (azaz pl. a zenészek közt) (Ehhez több feltételnek is teljesülnie kell, amelyeket az ARTISJUS – al kötött szerzői megbízás tartalmaz.
Ilyen pl. a mű bejelentése és nyilvántartásba vétele az ARTISJUS számára illetve részéről.)
*Szomszédos jogok* (azaz: kiadók és a többiek…)
A szomszédos jogok alanyai azok a személyek, szervezetek, amelyek a művek közönséghez való eljuttatását biztosítják. Ilyen például a hangfelvétel-előállító (kiadó) vagy az előadóművész (zenész). Tehát esetükben nem a mű alkotása a lényeg, hanem a mű közönség felé való közvetítése. *Előadóművészek* többek közt a zenészek, a zenekarok.
Előadhatják tehát saját és más alkotásait is. Egy zenekar saját számai esetében a szerzőség és az előadóművészi lét értelemszerűen egybeforr.
Az előadóművész engedélye szükséges a törvény szerint ahhoz, hogy rögzítetlen adását rögzítsék (pl.: koncertfelvétel), rögzítetlen előadását sugározzák (…) (pl.: tv-közvetítés), előadását többszörözzék, terjesszék, vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Ezekért az előadóművészt díjazás illeti meg. Engedélyt a zenekar vezetője adhat, azaz a törvény szóhasználata szerint a zenekar képviselője. Az előadóművészeket is megilleti a név feltűntetésének joga. Azaz ha egy zenekar játssza egy másik számát, akkor mind a szerző, mind az előadó neve feltüntetendő, főleg ha a szám rákerül hanghordozóra is. Itt kell megemlíteni, hogy elméletileg, ha egy zenekar egy másik számát játszza (cover song), akkor mind a zenekartól, mind annak kiadójától engedélyt kell kérni. Természetesen ennek gyakorlati érvényesülése nem túl valószínű.
*Végszó*
Röviden tehát ennyit tudok kiemelni a rengeteg szabályból és esetből. A szerzői jog területe még jogászok számára sem egy könnyű terület, ennek ellenére igyekeztem érthető és világos maradni. Az itt leírtak annál fontosabbak egy zenekar számára, minél befutottabbak, minél ismertebbek, profibbak. Aki pedig ebből szeretne megélni annak még a fenti sorok sem nyújthatnak elég tudást… Érdemes tehát legalább alapszinten képben lenni a jogi előírások tekintetében. Kérdés esetén szívesen segítek, lehetőségeimhez mérten. Végül néhány hasznos linket adok meg, amin további információkat találtok.
http://www.artisjus.hu/
http://www.eji.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog
Felhasznált irodalom:
Tattay Levente: A szerzői alkotások joga, Szent István Társulat 2005 Tóth Péter Benjámin: Jogi kérdések a zenekarok névviselése körül 2003 Heti Válasz VII.évfolyam, 43.szám 2007 október 25.Magyar Rock a Piacon c. cikk
*dr. Jenőfi Márk 2008.
jemark@gmail.com*
